A ZIK története

1952-ben, az Argentínába frissen érkezett Angolkisasszonyok közül Máter Juhász Mária az év augusztus hónapában kezdte szervezni azt, ami később (és ez a mai napig) a Zrínyi Ifjúsági Kör néven virágzott és fejlődött. Egy magyar tánciskola fiatal növendékeit toborozta össze, mondván, hogy a tánc nem elég! Tessék irodalmat, földrajzot, történelmet és nyelvtant tanulni. Ez a háború után történt, akkor mikor göröngyös emigrációs utak és stációk végén igen sok magyar telepedett le Argentínában. Nem létezett magyar iskola, nem volt hol gyarapítani a magyar ismereteket. Komoly feladata és létjogosultsága volt egy ifjúsági mozgalomnak, mely a magyar tanítást írta zászlójára.

Hordereje nagyobb lett. Az angolkisasszonyokkal együtt, még otthon képesített tanárok és egyetemi tanárok foglalkoztak a fiatalsággal. Magas szinten próbálták az elmaradt otthoni tárgyak tanítását. Figyelembe kell venni, hogy a szombat vagy vasárnap délutáni magyar tanulás a kötelező, mindennapos spanyol nyelvű oktatáson felül történt. A résztvevők szabadidejüket töltötték a magyar könyvek fölé hajolva. Így érthető, hogy hamarosan nem volt elegendő a tárgyi tanítás, amellett többre volt szükség: a magyarság szeretetének és magyar öntudatnak a megalapozására. Akkoriban a magyar alapismereteket (a nyelvet) nem kellett még tanítani. Hiszen nem rég voltunk emigránsok. Gyakorlatilag 3-4 órás összejöveteleken zajlottak le az órák. Idővel szaporodtak a csoportok: juniorok és seniorok voltak. Fő témák továbbra is irodalom, történelem és földrajz.

Később megszerveződött az ifjúság. Alapszabályok jöttek létre, folyóirat született, elvi nyilatkozatok, vezetőségválasztás, stb. Ezek a lépések főképpen a magyar öntudat építését és erősítését szorgalmazták.

1957-ben megalakult az egyetemisták köre, melyben a kulturális tevékenységeken kívül világnézeti vitaesték, magyar problémák, stb. hangoztak el. Ezzel már három csoport működött a fiatalok körében. Egyébként az 56-os forradalom menekültjeivel is kissé megszaporodott a Kör létszáma.

1960-ban voltak először Argentínában magyar érettségi vizsgák! A vizsgáztatók még mind a hazai egyetemeken végzett tanárok, akik lényegében semmit sem könnyebbítettek a régi követelményeken. Azóta, bár esetenként más-más körülmények között, több mint 150 személy vizsgázott az említett tárgyakból. Két nem kötelező tárgy, a zene és a művészettörténelem, is szerepelt az érettségik listáján.

1964-ben az alapító angolkisasszony visszatelepedett Magyarországra. Munkakörét Lomniczy József, akkor 35 éves háromgyerekes családapa vette át. Ahogy az évek múltak, mind nagyobb gondot okozott a nyelv tanítása. A szülők, akik nem ápolták öntudatukat, a magyart napról napra jobban keverték a spanyollal. Ez természetesen gyermekeikre is károsan hatott. Nehézségeket okozott a hely kérdése is. A Kör eddigi otthonát városrendezés miatt lebontották. Azonban szerencsére egy magyarlakta külvárosban, egy privát villában új otthont kapott. Óriási gondot okozott a tankönyvek előállítása. Az otthoniak használhatatlanok voltak.

A titáni munkát egy ember nem győzte egyedül folytatni. Benedek László és felesége Micsinay Mária szívvel és lélekkel vetették magukat a küzdelembe. Ám a nagy változást nem csak az apáca helyettesítése és az új vezetők fellépése jelentette, hanem az első nemzedék-csere! Az alapító tagok (az eredeti juniorok és seniorok) felnőttek, és hozták a már itt született gyermekeiket! Öt, hat, hét majd nyolc csoportra szaporodott a tanulni vágyók ifjak száma. Megfogyatkoztak az otthoni képzett tanárok ... újakat neveltünk! Megoldódott a hely kérdése is. A város északi külvárosában, a Hungária Egyesületben felépült a Cserkészház. Szombat délutánonként ott zajlódnak le a cserkész összejövetelek, a délelőtti Zrínyi Kör tanórák pedig a Szent László iskola termeiben kaptak helyet. Közben repültek az évek, az évtizedek, újabb generáció nőtt fel. Már az alapítók unokái a növendékek. Anyanyelvük megőrzése és fejlesztése céljából óvodát is szerveztünk.

1989-ben (25 év után) Zaha Sándorné Lomniczy Alexandra vette át a Kör vezetését. 1957-ben született. Kísérői, a „tanári gárda" majdnem teljes egészében az ő korosztályának tagjai. Ezeknek ugyancsak itt született gyermekei (ez már a 3. nemzedék) ma már a Junior és Senior csoportok tagjai. 1993 és 1996. július között Gorondi Péterné Meleg Judit vezette a Kört. A tanítás mellett, a Kör intézményesítését tekintette fő feladatának. E cél érdekében a 60-as években összeállított alapszabályt korszerűsítettük és a munkakörök megfelelő irányítására szakembereket kértünk fel. A Vezetőségi feladatok megosztása szellemében, 1996. júliustól 1998. júliusig megint Zaháné L. Alexandra vezette a Kört. És ettől kezdve kétévenként más-más személy volt a Kör elnöke.

Az utóbbi évek új törekvése az un. „Zrínyi Ifjúsági Kör kinyílása”.

Cél: a rendszeres tanításba bekapcsolni mindazt, aki a magyar nyelv elsajátítására törekszik. Egy pár évig 2 felnőtt csoport (haladók és kezdők) tanult magyar nyelvet mint idegen nyelv a ZIK keretén belül. Az óvodában, játszva, énekelve sajátítják el nyelvünket a legkisebbek; az elemi és középiskolás korosztályok is, hozzájuk megfelelő tananyaggal próbálják elérni azt a szintet, ami a KMCSSZ magyarságismereti vizsgák megállásához szükséges.

1995 novemberében, a Bethelen Gábor Alapítvány Kuratóriuma a Márton Áron emlékéremmel ajándékozta meg a Kört a „a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért”.

2007 decemberében a magyar állam kitüntette a ZIK munkásságát a Kisebbségekért Díj –jal, amit a Parlament dísztermében vett át a Kör elnöke az akkori Miniszterelnöktől.

2010-ben elkészült Lomniczy József „A ZIK 1956 szellemében” című gyűjteménye, mely közel 400 színes oldalban, sok fényképpel, eredeti okmánnyal, írással és rajzzal tükrözi a ZIK elmúlt 60 év működését.

2013 óta a Magyar Állam, a Körösi Csoma program keretében, tanerövel segíti a Kör müködését.

„Kiművelt emberfők által tenni nagy nemzetté a magyart" egy ifjúsági kör célkitűzéseként a XXI. században szinte „szélsőségesen" hangzik. Mégis a 65 éve működő Z.I.K. a változó világ és körülményei között, mindig újabb módszert keresve, ehhez igyekszik tartani magát. Sőt, ez sem elegendő. A „kiművelt emberfő", öntudat nélkül, nem teljes ember. Tehát az öntudat növelésének szolgálatában áll. A kettő együtt (az ismeretek és az öntudat) teszi lehetővé, hogy sok ezer kilométerre Magyarországtól, annak szeretetére neveljük a Zrínyi Ifjúsági Kör fiataljait.